![Főkép-fehér-kunkorral-retusált-v2-honlapra](https://www.kiervolkstanz.hu/wp-content/uploads/2021/12/Fokep-feher-kunkorral-retusalt-v2-honlapra.png)
![Jobb-kunkor-kettős-v](https://www.kiervolkstanz.hu/wp-content/uploads/2021/12/Jobb-kunkor-kettos-v.png)
![Templomos-kép-halványított-széllel-vagott2](https://www.kiervolkstanz.hu/wp-content/uploads/2021/12/Templomos-kep-halvanyitott-szellel-vagott2.png)
„Gyors, sürgős feladat ez,
mert a hatodik generációval lassan elapad, megszűnik a forrás…”
Hanák Ottóné Braun Margit
Németkér, 1994
Szülőfalunk
Németkér Dunamenti, közel 1800 lelkes település Tolna megye északkeleti csücskében. A Mezőföld déli szegletén megbúvó falut az M6 autópályáról lekanyarodva a Paksot Cecével összekötő úton közelítheti meg az idelátogató.
![bal kunkor kettős](https://www.kiervolkstanz.hu/wp-content/uploads/2021/12/bal-kunkor-kettos.png)
A vidék régóta lakott hely, erre bizonyíték a község határában feltárt római kori leletek. Németkér az 1193. esztendőben „Ker”-ként szerepel archív anyagokban, 1333-ban (latinul) Kyry, 1410-ben Kiskeer, 1572-ben Kér, 1763 és 1784 között pedig Kérpuszta. A török hódoltság idejében a falu szinte teljesen elnéptelenedett, csupán néhány ház élte túl az ostrom korát.
![Borozgató idős házaspár](https://www.kiervolkstanz.hu/wp-content/uploads/2022/01/Borozgato-idos-hazaspar-.png)
Uralkodói rendelkezések hullámaként 1785 tavaszán Németországból, azon belül Hessen és Pfalz tartományból; Mainz és Aschafenburg közötti területről, továbbá Sommerkahl és Jakobstahl településekről érkező német paraszti családokkal élesztették újjá a vidéket, akik munkaerejük mellett évszázados zenei kultúrájukat, táncaikat, jellegzetes viseleteiket is magukkal hozták az óhazából. A szorgalmas sváb népesség kitartó munkája nyomán a falu hamar felvirágzott és élte egyszerű mindennapjait. A 19. század végén (1892) változott a falu írásmódja utoljára, ekkor nevezték el Németkér–nek, a németkériek azonban maguk között sokáig csak egyszerűen Kier-nek (Kír) nevezik a falut. A Község római katolikus temploma sokévi munka eredményeként 1818-ban került felszentelésre, amely azóta is a németkéri emberek méltó és meghatározó vallási helyszíne. Kicsivel több mint száz esztendő elmúltával, 1924-ben megtörténik az egykori falusi kocsma helyén az elemi iskola alapkőletétele, mely épület azóta is egyedülálló műemlékként ékesíti a falu központját.
Az 1944-et követő sanyarú évek; a szovjet megszállás, a hadifoglyok elvesztése, majd a legfelsőbb utasításra kirobbanó kegyetlen kitelepítések – köztük a németkéri nők malenkij robotra történő elhurcolása – miatt lassan ködbe veszett a falu békéje, átalakult a lakosság nemzetiségi összetétele. A korábban teljes egészében sváb településen drasztikusan megfogyatkozott a németajkúak száma. Az erőszakkal elhurcolt és bemocskolt német nemzetiség helyére, úgyszint felsőbb utasításra Felvidékről és Békés megyéből érkeztek betelepülő családok, akik a svábokhoz hasonló körülmények közt kerültek szülőföldjükről elűzetésre.
![Aratós copy](https://www.kiervolkstanz.hu/wp-content/uploads/2022/01/Aratos-copy.png)
A település sváb hagyományait ma is élénken őrzi, a „régi öregjeinknek” köszönhetően egyedi nyelvjárás és szokásrendszer jellemzi. Jellegzetes népi ételei kuriózumnak számítanak. Az elmúlt századok emlékeit a helytörténeti gyűjteményben tekinthetjük meg, ahol Staub Ferenc (1905-1990), az élete végéig itt alkotó festőművész kiállítása is látható.
A régmúltat idézi a Német Nemzetiségi Tájház valamint a Kálvária-domb is, amely nagy becsben tartott építészeti örökségnek számít. A környék természetvédelmi értéke a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet egyik ikonikus helyszíne, a Látóhegy, melynek fő színfoltja a május végén tengerként hullámzó homoki árvalányhaj. Nem utolsósorban kivételesnek számít az ősi pincefalu mai maradványa, a híres „Neuriss”, mely gazdag szőlő- és borkultúrára, pezsgő népi életstílusra tekint vissza.
Hivatalos weboldal további információkkal: http://nemetker.hu/